Kedden Magyarország felett is vadászgépek húztak el Olaszország irányába. Az USA mozgosít, mert az iráni katonai vezető meggyilkolását Irán meg fogja torolni. Itt a 3. világháború? Tegnap beszélgettem egy exkatona angol ismerősömmel, aki több évet szolgált a Közel-Keleten, többnyire Irakban az Egyesült Királyság hadseregének kötelékében. Megkértem ossza meg a gondolatait a Szulejmani meggyilkolásával előállt helyzetről, miért most történt mindez, mire lehet számítani ha katonai, hadászati szemszögből vizsgáljuk a helyzetet. Alábbiakban a beszélgetés összefoglalója.

Kicsit a háttérről.

A 80-as évekbeli Irak-Iráni háború vége óta Szulejmani legtöbb aktivitása a régió egészére irányult. Gyakorlatilag a Közel-Keleten mindenhol jelen volt, tanácsokkal látta el a Hamaszt és a Hezbollah-ot Libanonban, a Siíta miliciákat Irakban, Szíriában és Afganisztánban. A kilövésének egyik közvetlen oka volt, hogy Irán látta el az iraki felkelőket EFP-kel (modern útszéli pokolgépekkel) aminek következtében Irakban minden 6. amerikai katona haláláért (összesen 603) közvetlenül Irán tehető felelőssé. Nagyjából ez az arány volt igaz az angol katonákra is, sőt talán még ennél is nagyobb, mivel a siíta miliciák aktívabb tevékenységet folytattak Baszraban, ahol az angol katonák bázisa is volt. 

De miért pont most iktatták ki Szulejmanit? 

A kiiktatásának valódi oka, a mostani időzítése a miliciák múlt heti Irán támogatásával végrehajtott, bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadásával magyarázható. Ha visszatekintünk a legutóbbi amerikai választásokra Clinton vereségének egyik oka az volt, hogy a 2012-es Bengázi krízist rosszul kezelte: az amerikai nagykövetség ellen elkövetett támadás során megsérült a nagykövet és 2 CIA ügynök életét vesztette. Trumpnak bevillanhatott ez az eset, különösen annak fényében, hogy hamarosan itt vannak az újabb választások az Egyesült Államokban. 

Szóval akkor hol is tartunk most?

Legelőször is hagyjuk egészen nyugodtan figyelmen kívül a 3. világháborúval riogatókat. Annak ellenére, hogy 2019 decemberében Irán közös hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával ez nem jelenti azt, hogy Iránt támogatnák egy háborúban az Egyesült Államok ellen. Csak gondoljunk bele abba, hogy Kínának nem csak Iránnal, de a halálos ellenségének tekinthető Szaud-Arábiával is van partnerségi megállapodása. Irán erős szereplő a közel-keleti régióban, de nem szuperhatalom. A vezetése tisztában van egy amerika ellen indítandó esetleges háború súlyos következményeivel. Más szemszögből is megvilágítva a helyzetet: amerika védelmi kiadásai nagyobbak, mint a teljes iráni GDP. Egy esetleges háború nagyon jó indok lenne az amerikaiaknak a teljes iráni nukleáris infrastruktúra megsemmisítésére. 

Szóval mi lesz nagy valószínűséggel az irániak válasza?

A hormuzi szoroson keresztül támadásokat intézhetnek az olajvezetékek ellen, zavart okozva ezáltal az olajszállításban. Amerikai katonai bázisokat támadhatnak a régióban, ami tegnap már meg is történt. Továbbá átfogó kiber támadást intézhetnek amerika és más támogató országok ellen. Terrorcselekményekre és célzott merényletekre is lehet számítani, amelyeket nem feltétlenül fognak elismerni/felvállalni.