Irán: Itt a 3. világháború?

Kedden Magyarország felett is vadászgépek húztak el Olaszország irányába. Az USA mozgosít, mert az iráni katonai vezető meggyilkolását Irán meg fogja torolni. Itt a 3. világháború? Tegnap beszélgettem egy exkatona angol ismerősömmel, aki több évet szolgált a Közel-Keleten, többnyire Irakban az Egyesült Királyság hadseregének kötelékében. Megkértem ossza meg a gondolatait a Szulejmani meggyilkolásával előállt helyzetről, miért most történt mindez, mire lehet számítani ha katonai, hadászati szemszögből vizsgáljuk a helyzetet. Alábbiakban a beszélgetés összefoglalója.

Kicsit a háttérről.

A 80-as évekbeli Irak-Iráni háború vége óta Szulejmani legtöbb aktivitása a régió egészére irányult. Gyakorlatilag a Közel-Keleten mindenhol jelen volt, tanácsokkal látta el a Hamaszt és a Hezbollah-ot Libanonban, a Siíta miliciákat Irakban, Szíriában és Afganisztánban. A kilövésének egyik közvetlen oka volt, hogy Irán látta el az iraki felkelőket EFP-kel (modern útszéli pokolgépekkel) aminek következtében Irakban minden 6. amerikai katona haláláért (összesen 603) közvetlenül Irán tehető felelőssé. Nagyjából ez az arány volt igaz az angol katonákra is, sőt talán még ennél is nagyobb, mivel a siíta miliciák aktívabb tevékenységet folytattak Baszraban, ahol az angol katonák bázisa is volt. 

De miért pont most iktatták ki Szulejmanit? 

A kiiktatásának valódi oka, a mostani időzítése a miliciák múlt heti Irán támogatásával végrehajtott, bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadásával magyarázható. Ha visszatekintünk a legutóbbi amerikai választásokra Clinton vereségének egyik oka az volt, hogy a 2012-es Bengázi krízist rosszul kezelte: az amerikai nagykövetség ellen elkövetett támadás során megsérült a nagykövet és 2 CIA ügynök életét vesztette. Trumpnak bevillanhatott ez az eset, különösen annak fényében, hogy hamarosan itt vannak az újabb választások az Egyesült Államokban. 

Szóval akkor hol is tartunk most?

Legelőször is hagyjuk egészen nyugodtan figyelmen kívül a 3. világháborúval riogatókat. Annak ellenére, hogy 2019 decemberében Irán közös hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával ez nem jelenti azt, hogy Iránt támogatnák egy háborúban az Egyesült Államok ellen. Csak gondoljunk bele abba, hogy Kínának nem csak Iránnal, de a halálos ellenségének tekinthető Szaud-Arábiával is van partnerségi megállapodása. Irán erős szereplő a közel-keleti régióban, de nem szuperhatalom. A vezetése tisztában van egy amerika ellen indítandó esetleges háború súlyos következményeivel. Más szemszögből is megvilágítva a helyzetet: amerika védelmi kiadásai nagyobbak, mint a teljes iráni GDP. Egy esetleges háború nagyon jó indok lenne az amerikaiaknak a teljes iráni nukleáris infrastruktúra megsemmisítésére. 

Szóval mi lesz nagy valószínűséggel az irániak válasza?

A hormuzi szoroson keresztül támadásokat intézhetnek az olajvezetékek ellen, zavart okozva ezáltal az olajszállításban. Amerikai katonai bázisokat támadhatnak a régióban, ami tegnap már meg is történt. Továbbá átfogó kiber támadást intézhetnek amerika és más támogató országok ellen. Terrorcselekményekre és célzott merényletekre is lehet számítani, amelyeket nem feltétlenül fognak elismerni/felvállalni. 

Újkori terrorizmus avagy Európa jövője

A napokban egy érdekes cikket olvastam a terrorizmusról, mint jelenségről egy külföldi biztonságpolitikával, nemzetbiztonsággal foglalkozó hírportálon. Pontosabban annak régi és új definiciójáról, vagyis arról, miként változik meg a terrorcselekmények elkövetése, módszertana és ez milyen következményekkel jár majd az európai országok és az ott élő emberek, családok számára. Vagyis többmillió mit sem sejtő civilre, nyugat-európai országokban élő, vagy a régiónkból oda utazó családtagjaikra, gyerekeikre, ismerőseikre, rokonaikra. A cikk célja nem a rettegés- és félelemkeltés volt – ahogy nekem sem – sokkal inkább az egyfajta boldogság-kómában tartott európai embereknél a vészharang megkongatása, hátha végre felébrednek és lépéseket tesznek a biztonságosabb mindennapok felé.

MIVEL ÁLLUNK SZEMBEN?

Sokszáz definíció létezik a terrorizmusnak, mint fogalomnak az elmagyarázásra, kisebb eltérésekkel. Viszont alapjaiban mindegyik megegyezik néhány dologban:

  • a terrosrista szervezet élén egy jól ismert terrorista vezér áll
  • a terrorista szervezet hierarchikus felépítésű
  • aktív és alvó sejtekből áll a szervezet, amit a vezetés a megfelelő időben parancsszóra indít “küldetésre”

Ezt még egy átlag hétköznapi ember is érti, ismeri, hiszen számtalan hollywoodi mozifilm dolgozta fel ezt a fajta terrorista hadviselést, több kevesebb hitelességgel. Vagyis az emberek többsége képben van, a hatóságok, a nemzetbiztonság még inkább, mindenki akinek kell. Pohár bor, nem kell hülyeségeken izgulni, mindig mindenki pánikot akar kelteni, tök biztonságban vagyunk. Vagy mégsem?

A cikkben úgy fogalmaznak manifestum terrorizmus, vagyis egy közösségi konszenzus, viselkedés alapján kialakult ideológia, ami egy leírt kiáltványon, kinyilatkoztatáson keresztül terjed az internetes fórumok, közösségi platformok segítségével. Az erős ideológiák fennmaradnak a gyengék eltűnnek és emberek millióihoz jutnak el.
És akkor el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ahol feltehetjük a kérdést, mindez miért is változtat a terrorizmus eddig ismert jellegén? Mi ebben az újdonság? Nézzük.

  1. Amennyiben egy terrorista eszme életben tartásához elég egy kiáltvány és az internet, mint közvetítő közeg akkor nem lesz szükség terrorista csoportokra, sejtekre, hierarchikus szervezetre, de ISIS típusú propagandára, toborzásra és radikalizálásra sem. Mindez azt jelenti, hogy nem lesz kit felderíteni, megtámadni és semlegesíteni a hatóságoknak/nemzetbiztonságnak, ráadásul az internetes fórumokon és közösségi oldalakon háborítatlanul terjedhetnek a szélsőséges eszmék, egyfajta amőbaként folyamatosan változva, idomulva az éppen aktuális körülményekhez és társadalmi helyzetekhez.
  2. A ‘régi’ terroszervezetek toborozták tagjaikat, csak az csatlakozhatott aki a kiválasztási kritériumoknak megfelelt. Elsősorban a radikalizálható, magasabb képzettségű, intelligensebb tagokat keresték, mert a beszervezést követően hatékonyabbnak bizonyultak a küldetések előkészítésében, végrehajtásban. Az újkori terrorizmusban nincs többé szervezet, vezetőség akik kiválasztják az újonnan csatlakozó tagokat. Elég ha valaki érzelmileg azonosul az adott eszmével annak kiáltványával, manifesztumával és már benne is van a “csapatban”. Sokszorosára nőhet így a csatlakozók száma és bárki beléphet, nem lesz senkinek kontrollja felette. Magányos farkasok serege.

MIKOR ÉR EURÓPÁBA

Egybehangzó vélemények szerint már itt van Európában, egyenlőre embrionális fázisban. Nem csak az irodalom, vallási eszmék, kulturális prefenciák hívhatnak életre egy-egy terrorista eszmét, a nemrégiben bemutatott JOKER film kapcsán például az FBI amerikában kiadott egy figyelmeztető brosurat, amiben felhívja a lakosság figyelmét a várható “bohócos” támadásokra.

Ha jól belegondolunk mindez azt jelenti, egyszerre sok egymástól független eszme ütheti fel a fejét, sok megfoghatatlan magányos farkas sereggel. Ezek minden bizonnyal egymással is harcolnak majd, de terjeszteni is fogják az igét. Kik békésebb, kik pedig erőszakosabb terrorista eszközökkel. Az biztos hogy a civilek és a lakosság célkeresztbe kerülése elkerülhetetlen.

A kérdés tehát nem az mit teszünk ez a manifesztum terrorizmus ellen mi átlagemberek, családapák, családanyák, hanem inkább az, hogyan készülünk fel rá, milyen óv- és biztonsági intézkedéseket teszünk családunk biztonsága érdekében. Hogy ne válljunk áldozatává. Vajon felismerjük-e, hogy a legrosszabb akár velünk is megtörténhet.