KÉSELÉSEK MARGÓJÁRA

A tegnapi napon Londonban és Hágában történt késelések mellett nem lehet sajnos egy-két híradás után továbblépni. Nem lehet, mert az Európában évekkel ezelőttig szinte ismeretlen késes támadások, az elmúlt időszakban kezdenek a statisztikákban vezető helyre kerülni. Vagyis csak kerülnének, ha a legtöbb európai ország nem abban látná a megoldást, hogy nem beszélünk róla, nem fújjuk fel és akkor nem is fáj. Nincs itt semmi látnivaló.

PEDIG NAGYON IS VAN. Mert Londonban két ember meghalt és most mindenki fellélegezhet aki ezt olvassa, hogy nem ő sétált éppen gyanútlanul a London Bridge-en ahol egy elitélt és próbaidőre bocsátott terrorista éppen egyetemistáknak tartott volna előadást a Fishmorgan’s Hall-ban arról, miként tért jó útra. Vajon kinek meddig tarta a szerencséje? A felállított beton tankcsapdák megakadályozzák, hogy bárki az adventi vásárokban a tömegbe hajtson, de a ruházatban, kabátokban elrejtett késeket nem.

És a probléma gyökere itt van. Az európai országokban letelepedő migránsok – függetlenül attól, hogy menekültek, vagy gazdasági bevándorlók – magukkal hoznak egy olyan problémamegoldási kultúrát, amiben a késnek főszerepe van. Különösen ha egy ország, kontinens nincs rá felkészülve. Míg Európában leginkább akkor fognak kést a kezükbe az emberek, amikor konyhájukban feldolgozzák az argentin steak-et, az iszlám többségű országokban a kés a gyerekortól szerves része az életnek. Azzal nőnek fel. És ezt minél később ismerjük fel annál nagyobb bajban leszünk. London, Hága, Párizs mind az európai kultúra, a történelmünk része. Ahova sokat utazunk családostul. A gyermekeink kiváncsiak a londoni Tower Bridge-re, a párizsi Eiffel Toronyra. Hiába vannak itthon biztonságban, bárki jószívvel elengedné gyermekeit egy európai utazásra bízva abban, hogy velünk ugysem történik semmi? Csak a média túltolja az egészet, elszigetelt esetek. Akinek a családját érinti, annak nem elszigetelt. De akkor már késő.

És mindezt azért fontos leírni a biztonság szempontjából, mert ha egy alapvetően az erőszakos kultúrális közegben élő ember átköltözik Európába és számára a világon a legtermészetesebb, hogy ott hordja kedvenc kését a ruhája alatt, akkor ki mondhatja magát biztonságban? Egy átlag európai család nemhogy megvédeni nem tudja magát egy késes támadás során, de még csak erőfeszítéseket, megelőző lépéseket sem tesz annak elkerülésére, mert nem érzi a veszélyt, hiszen elszigetelt esetek vannak csak és minden rossz mással történik. Struccpolitika.

Aki képzésen, tréningen, katonaságnál, bárhol “dolgozott” már késes technikákkal az pontosan érti miről beszélek. Nem a hollywodi filmek késharcairól, látványos jeleneteiről, ahol 10 késsel támadót is könnyen legyőz a főhős és még pár jó poénra is futja közben. Ez csak film, a valósághoz az égvilágon semmi köze.

Ha késsel támadnak ránk akkor nem védekezésről, hanem túlélésről és sérülés minimalizálásról beszélünk. Váratlan támadás, magas stresszhelyzet, másodpercek. Képzés, tréning nélkül 10 emberből 9 lefagyással, vagy egyfajta pánikreakcióval fog találkozni ha késsel támadnak rá, mert sem technikaliag – de ami még sokkal fontosabb – sem mentálisan nincs rá felkészülve. Innentől a szerencséjében bízhat csak. Londonban 2 áldozatnak nem volt szerencséje! És sajnos a családjának sem.

Lehet pánikkeltéssel megbélyegezni mindenkit, aki tendenciát lát az ilyen támadásokban, szönyeg alá söpörni a problémát, bizni a szeretet erejében ami mindenkit jóságos emberré változtat. De a régi mondás ma is igaz: Békében kell készülni a háborúra! De legalábbis most van itt az ideje, hogy családunkat, gyermekeinket elkezdjük felkészíteni és megtegyük a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. Ez a mai naptól is hónapok, évek. Nem rettegni kell a mindennapoktól, hanem egyfajta tudatos, biztonságot szem előtt tartó mentalitást behozni a család mindennapjaiba. Fel kell ruháznunk a családunkat hatékony önvédelmi képességekkel. A testőr mentalitásával.

K.I.S.S. – ami egyszerű működik

Sok év küzdősport és harcművészet tanulásával eltöltött év után jutottam el a közelharc, önvédelem és testőrképzés világába. Az első és talán legfontosabb dolog amit megtanultam: valós élethelyzetben, például egy testőrök által védett személy elleni támadásnál, vagy akár egy sima utcai konfrontációnál el lehet felejteni a bonyolult, látványos technikákat.

Minden éles támadás egy nagyfokú stresszhelyzetet idéz elő, aminek hatására a reakcióképességünk jelentős mértékben csökken. Egy ilyen szituációban csak a legegyszerűbb technikákat, hárításokat, ütéseket, rugásokat leszünk képesek megcsinálni. Azokat is akkor ha előtte készségszintre edzettük a teremben, vagyis második reflexként, automatikusan jön a védekezés, vagy ellentámadás technikája.

Ez a K.I.S.S. koncepció, vagyis önvédelmi helyzetben a Keep It Simple and Savage. Szabad fordításban ezt jelenti: Csináld Egyszerűen és Határozott/Elementáris erővel.

Egyszerűen ez működik, minden más marketing. Az “így ütöm majd meg” és “így rugom fejbe” elhatározásokat – amelyek nagyrészt a minden valóságalapot nélkülöző Hollywood-i filmekből táplálkoznak – jó mélyen el kell rakni a fiókba. Nem fog működni. Soha. Sőt aki az 1 hónap alatt elsajátított, 10 titkos szuperhatékony, mindenre jó önvédelmi technikájával bátran harcrakész egy éles helyzetben, jó esetben meglepődik, rossz esetben a kórházban köt ki.

Amit az edzőteremben edzel (amennyiben egyáltalán edzel) az fog eljönni éles helyzetben is, csak 100-szorosan nehezítve, a stresszhelyzet miatt. Ne feledd: ha egy technikát 3x ismételsz el a (nem)tudásod az ellenfelednek kedvez, ha viszont 3000x ismételed el, a tudás készségszinten, megkérdőjelezhetetlenűl a tiéd.

KARC FM – portrébeszélgetés

Mai napon a Karc FM rádióban voltam 45 perces portré beszélgetésen, az önvédelmi programról és eddigi életutamról, gyerekkoról, motivációról.

Köszönöm a Karc FM-nek az inspiráló 45 percet és a lehetőséget, hogy minél több emberhez eljusson ennek az egyedülálló programnak a híre.

A beszélgetés itt hallgatható vissza, annak akinek van rá 45 perce. 🙂

https://karcfm.hu/archiv/karcolat-2019-09-24-1300-1400/

Mi is az Önvédelem?

Mítosz vs. valóság

Az elmúlt években gombamód megszaporodtak az önvédelem jelszavával fémjelzett különböző képzéseket kínáló emberek, szervezetek, egyesületek. Mindenki hirtelen önvédelmi rendszert talált fel. Legtöbb esetben a technikai részt kihangsúlyozva és azt többszörösen túlbonyolítva. Másrészt viszont a valós önvédelmi készség megszerzéséhez szükséges komplex tudást/tréninget teljesen a működésképtelenség szintjére leegyszerűsítve. Minden közelharc és önvédelmi rendszer alapja az ismert klasszikus harcművészetek, küzdőrendszerek egyes technikái, technikai megoldásai. Más azonban az alkalmazási környezet, az alkalmazási szint. A harcművészeteket, küzdősportokat kontrollált környezetben gyakorolják, a versenyeken bírói felügyelet mellett. Az önvédelmi, katonai közelharc rendszereket viszont stresszhelyzetben, veszélyes, teljes kontrollálatlan és kiszámíthatatlan környezetben alkalmazzák. Technikai egyezés az természetes, az alkalmazási szint viszont teljesen más. Az első esetben sportmentalitásról, a másodikban túlélésről beszélünk.

Mi kell a hatékony önvédelemhez?

A hatékony önvédelem nem nem egyenlő a küzdelmi technikai ismeretekkel. Önmagában a technika egy utcai környezetben nem sokat ér. Az önvédelem képességét egy 3 lábú székhez lehetne hasonlítani: Ha csak két lába van használhatatlan, felborul.

Nézzük meg röviden mik ezek a lábak.

A 3 legfontosabb alap (láb)

1. Technikai ismeretek

Ha már ezt említettem, mint a legtöbbek által önvédelem, sőt hatékony önvédelem címszó alatt tartott oktatás, akkor nézzük meg ezt első körben. A technikai ismeretek megléte fontos eleme az önvédelemnek, gyakorlati példán talán könnyebben meg lehet érteni miért:  ha elkezdenek valakit fojtogatni, és tegyük fel, hogy 2x akkora a súlya és ereje a fojtogatónak, akkor megfelelő technikai képzés nélkül az áldozat nem fogja tudni a fojtást elhárítani, megszüntetni. Technikai tudás nélkül, teljesen hatékonytalan és hatástalan pánikreakciók jönnek csak elő. Fojtás esetében ez a technikai hiányosság végzetes is lehet.

2. Fizikai felkészültség

Hiába tudja valaki a fojtás technikáját, ha fizikai felkészültség hiányában 4-5 másodperc után kifullad, elfárad. Egy utcai támadás több percig tarthat, és nem csupán a fizikai támadás, de már a megelőző fenyegetés, stressz is rendkívül megterhelő hatású. Ha nem bírja valaki a fizikai terhelést, vagyis nincs jó kondicionális állapotban, elbukik, vagyis borul a szék.

3. Mentális felkészültség

A harmadik, de a legfontosabb eleme a hatékony önvédelemnek. Százalékosan kifejezve: 60-70%-ban a mentális felkészültség meglétén múlik képes-e valaki egy támadást elkerülni, vagy ha mégis bekövetkezik győztesen kikerülni belőle. Ha mentálisan nem felkészült valaki, akkor srtesszhelyzetben leblokkol az agya. Ha nem működik az agy, nem működnek a kezek, lábak sem, vagyis a technikai tudásunkat sutba dobhatjuk. 

Arra kell törekedni, hogy mindhárom területen felkészültek legyünk és ha olyan hirdetéssel találkozik valaki, hogy ‘a legjobb önvédelmi technikák’, akkor alaposan nézzünk mögé, mit is akarnak eladni nekünk. Ha felkészültek vagyunk ezen a 3 területen, akkor jelentősen növeltük az esélyét annak, hogy meg is tudjuk magunkat védeni ha arra kerül a sor!