Digitálisan felnőtté vált tinik

Az elmúlt hónapokban sok általános iskolában, hátrányos helyzetű térségben és több gyermekotthonban is megfordultam. Oktattam, órát tartottam, beszélgettem gyerekekkel. Életközeli, valós, naprakész tapasztalatokkal lettem gazdagabb a 9-14 éves korosztály digitális mindennapjaival kapcsolatban.

Ezekből a tapasztalatokból osztom meg most a számomra talán legfontosabbat 5-öt:

  1. OKOSTELEFONOK – Az szinte már közhely, hogy sokaknak van, viszont azt kevesebben tudják, hogy a hátrányos helyzetű térségekben is 10-ből 9 gyereknek van okostelefonja. Mert anélkül nincs digitális világba belépés.
  2. ONLINE TUDATOSSÁG – Az alapvető közösségi felületi biztonsági dolgokkal (letiltás, feljelentés) teljesen tisztában vannak a gyerekek. A jelszavak, tartalom-megosztások, veszélyhelyzetek felismerése terén már nem ilyen jó a helyzet.
  3. TÁJÉKOZÓDÁS – Legyen szó eszköz-, app használatról, hálózati játékokról, vagy egyszerűen csak az online létet érintő dolgokról a gyerekek elsősorban egymástól, illetve a youtube-on elérhető különböző oktató videókból (tutorials) szereznek infót/tudást.
  4. ONLINE NYELVEZET – Számomra ez volt az egyik legmeglepőbb dolog, az idegen nyelven nem beszélő, 9-10 éves gyerekek is tudják tökéletesen a közösségi médiás angol szakzsargont. ‘Fake profil’, az előző pontban említett ‘tutorial video’, ‘screenshotolni’, ‘bannolni’. Teljesen feleslegesen kezdtem el ezeket magyarázni magyarul, mindenki tudta.
  5. INFORMÁCIÓ MEGOSZTÁS/ÉRDEKLŐDÉS – Az 5. és 6. osztályosok lelkesen mesélnek bullying sztorikat, őszintén, bevonva osztálytársaikat, akik legtöbbször részesei is voltak a történetnek. A 7. és 8. osztályosok már kevésbé közlékenyek, harapófogóval is nehezen lehet kihúzni belőlük valamit. Náluk különösen fontos a bizalom elnyerése. A 6. és a 7. osztály között van egy óriási ugrás/szakadék: 7. és 8. osztályban ha nem is felnőtté, de mindenképpen internet tudatosabbá/érettebbé válnak a gyerekek, mondhatnám internet felnőtté.

A végére talán még annyit, hogy teljesen mindegy hány éves és melyik osztályba jár a gyerek, több mint a 90%-uknak van Facebook és/vagy Instagram fiókja, na és persze a kapcsolattartáshoz napi használatban lévő messengere.

Ezért kell digitális önvédelmet tanítanunk gyermekeinknek, mert amikor támadás éri őket az online térben egyedül kell majd állniuk a sarat, és megvédeni magukat, társaikat. Szükségük van ránk felnőttekre, hogy kiképezzük-, hatékony védelmi készségekkel ruházzuk fel őket.

Én ezt is teszem nap, mint nap, a legnagyobb örömmel és elhivatottsággal!

MÉDIA MEGJELENÉSEK

Az idei tavasz és a nyár is izgalmasan alakult médiamegjelenések terén. 🙂

Csináltunk kutatást, elkezdtük az általános iskolai fizikai- és digitális önvédelmi képzéseket.

A téma fontos, aktuális és hírértékkel.

Alábbiakban összeállítottunk egy rövid linkgyűjtemény a legfontosabb megjelenésekről:

Hír TV Paletta, 2020.09.02.
https://youtu.be/gc-K0cp-8Wc?t=2

MTV Híradó, 2020.06.14.
https://hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2020/06/14/fel-kell-kesziteni-a-gyerekeket-az-online-ter-veszelyeire

Magyar Nemzet, 2020.06.14.
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-szulonek-fel-kell-kesziteni-a-gyereket-az-online-ter-veszelyeire-8242323/

ORIGO, 2020.06.14.
https://m.origo.hu/itthon/20200614-a-gyerekeket-fel-kell-kesziteni-hogy-tudjanak-reagalni-az-interneten-kapott-eroszakos-tartalomra.html

Pesti Srácok, 2020.06.14.
https://pestisracok.hu/kutatas-fel-kell-kesziteni-a-gyerekeket-az-online-ter-veszelyeire/

Nők Lapja Cafe, 2020.06.13.
https://nlc.hu/csalad/20200613/keseles-tamadas-vedekezes-onvedelem-poltl-akos/

Digitális szatír

A szatír nem tűnt el csak átalakult. Digitálisra váltott. És ez itt a probléma. Ahhoz, hogy gyerekeinket ténylegesen meg tudjuk védeni, nekünk is váltani kell. Szülőként elsősorban fejben: a parki mutogatós szatír helyett, a technológiai ismeretekkel felvértezett digitális szatír jelenti a veszélyt.

A gyerekeink esetében pedig el kell engedni végre azt a tévképzetet, hogy mellettük állva, vagy szűrőszoftvereket telepítve kontrollálhatjuk és védhetjük őket az online térben. MISSION IMPOSSIBLE. Helyette tanulják meg megvédeni magukat, tanulják meg a digitális önvédelmet.

A közösségi média platformokat, az appokat, a legújabb telefonokat, a legkülönbözőbb kütyüket professzionális szinten használják, olyan előnyük van a szülőkhöz képest ami behozhatatlan, és ami csak egyre nő. Nem tudásra van szükségük, hanem képességre, készségekre a hatékony digitális önvédelemhez. Olyan ez, mintha már tudnának autót vezetni, de a forgalom veszélyeire nincsenek felkészülve. Ilyenkor nem a vezetéstől való tiltás a megoldás (mert úgyis talál rá alkalmat) hanem a forgalmi veszélyek és azok elkerülésének a megismerése. Képességekkel felruházás és bizalom a totális kontroll helyett. Ez még jó eséllyel működhet is, ha megfelelően, partnerként közelítünk hozzájuk. Mert a gyerek tanulni akar, csak meg kell találni hozzá a megfelelő hangot és közeget. Ellenkező esetben bezárkózik, és csípőből elutasít.

A másik dolog amit el kell engednünk, hogy minden pedofilt, szatírt, gyermekbántalmazót elkapunk és akkor jön a tökéletes biztonság.
Nem jön! Később sem! Semmikor sem!

Mindig lesz újabb és újabb beteg elme, ráadásul az elkövetési módszerei is folyamatosan változni fognak. Különösen az online térben, ahol gyakorlatilag korlátlan a mozgástere, az anonimitás kényelmes székéből. Az elkövetési módszereket kielemezve, azokból kiindulva kell a veszély típusát, és jellemzőit készség szinten megtanítani gyerekeinkkel, akkor lesznek képesek a hatékony digitális önvédelemre. Ehhez azonban előszőr magunkat kell képezni, a feladatra felkészülni, szép magyarosan paradigmát váltani. A “majd lesz valahogy, mert mindig is volt valahogy” helyét “a teszek érte, hogy gyerekeink biztonságban legyenek” gondolkodás kell, hogy felváltsa.

És ha majd “digitális elit kommandósokká” váltak gyerekeink, akkor megkérhetjük majd őket, hogy minket szülőket is védjenek meg attól a megjósolhatatlan digitális világtól, ami még az elkövetkező években/évtizedekben ránk vár.

Mit csinál valójában a gyermeked a közösségi médiában?

Tavaly évvégén 3 általános iskola 7. és 8. osztályos tanulóival csináltunk egy képzéssel egybekötött fókuszcsoportos kutatást. A célunk az volt kiderítsük valójában mi történik egy 13-14 éves kamasszal a közösségi média felületeken, milyen veszélyek fenyegetik, mire kellene felkészülniük. Iskolánként közel 10 órát töltöttünk a kamaszokkal, akik belekóstolhattak többek között abba mit jelent stresszhelyzetben védekezni egy támadóval szemben, illetve hogyan függ össze a mentális és fizikai felkészültségünk egy ilyen szituációban. Cserében mi is kaptunk egy kis képzést tőlük: elképedve hallgattuk mi zajlik valójában a közösségi média felületeken, ahol hosszú órákat töltenek nap, mint nap.
Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, hiszen a közel 10 óra arra elég, hogy összeismerkedés után kialakuljon egy olyan bizalmi viszony, amiben elkezdik elmesélni mi hogyan zajlik a virtuális térben.

Íme 3 olyan dolog, amit mi is elképedve hallgattunk a 14 éves kamaszoktól a közösségi média működéséről.

INSTAGRAM x2

Az Instagram az egyik legnépszerűbb közösségi platform a kamaszok körében, ez kevésbé meglepő talán. Viszont az, hogy szinte minden gyerek 2 Instagram profillal rendelkezik az annál inkább. Van egy úgynevezett ‘hivatalos’ IG profil amit a szülők, rokonok, család, sőt még a tanárok is láthatnak. És van egy ‘privát’ IG profil amit csak a barátok, barátnők, haverok láthatnak. Itt nem tudjuk kikkel vannak napi szintű kapcsolatban, milyen tartalmak mennek, mit osztanak meg saját magukról.

VIRTUÁLIS BANDA/GANG

Így fogalmazta meg egy 8. osztályos fiú a virtuális bandát: Vannak ilyen csoportok messengerben, annyi gyerek a tagja, hogy ide ebbe a nagy tornaterembe nem férnének be. A csoportban vannak drogosok, piások mindig mennek verekedni, általában kipécéznek embereket, akiket aztán mindenki közösen utál a csoportban. Az a szabály minimum 10-en legyenek ha találkoznak valahol és úgy induljanak el. Nem kell jelentkezni sem, a csoportban lévő tagok ajánlanak haverokat, barátokat: egyszer csak hozzáadnak a csoporthoz. Utána kiléphetsz ha akarsz, de bent is maradhatsz a csoportban.

CHAT ALTERNATIVE

Egy ismerkedős alkalmazás, ami átível országhatárokon és földrajzi területeken. Sok gyerek előhozta, hogy már kipróbálta, sőt a virtuális ismerkedést fizikai találka is követte. Szinte mindenki volt már olyan ismerkedésben a chat alternative-on, ahol rögtön az elején kaptak pornográf képet, vagy kértek róluk meztelen fotót. Van akinél azt kérték a lábujját fotózza be. Sőt a letiltás után más néven az a valaki újra jelentkezett.

VAN MIT TENNI

Mégegyszer ez csak a jéghegy csúcsa. Megkérdeztem a kamaszokat, hogy szerintük a szüleik mennyire vannak vannak tisztában azzal, valójában mit csinálnak a közösségi felületeken és mondjanak erre egy számot 0-10 között. A legnagyobb szám a 3 volt, a legtöbb pedig a 0. Vagyis semennyire.

5 tévhit a közösségi médiában a tinikre leselkedő veszélyek kapcsán

Forró téma a közösségi média veszélyei, különösen ha valakinek 12-16 éves korban van a gyermeke. Leginkább ez az az életkor, amikor elkezd igazán kinyílni a világ számukra, új barátok, új élmények semmihez nem hasonlítható ingerek. A szabadság érzése. De ez az a kor is amikor egy tini gyerek a lehető legjobban befolyásolható, ‘csakazért’ is, dacból cselekszik, mindenkinél mindent jobban tud. Ha ezt a két dolgot összerakjuk akkor nem túlzás azt állítani hogy gyermekünk ebben az életciklusban van a legnagyobb veszélynek kitéve a közösségi média oldalakon, platformokon.

A jelenlegi kampányok, felvilágosító programok számos dolgot rossz oldalról fognak meg amikor erről a témáról esik szó. Ime itt van 5 gyakori tévhit, zsákutca, ami közel sem a teljes lista ugyan, de arra nagyon is jó, hogy érzékeltesse milyen irányba kellene elindulni.

#1 TÉVHIT: Tudjuk mit csinálnak gyerekeink a közösségi oldalakon.

NAGYON NEM TUDJUK! Van egy elképzelése minden szülőnek arról mit csinál a gyerek a közösségi oldalakon, ami elsősorban a szülő ez irányú tapasztalataiból indul ki. Feltételezi, hogy a nála és a gyereknél is telepített alkalmazásokat ugyanúgy használják. A valóságban sajnos ez nem így van. A szülő általában egyfajta kezdő/alap felhasználóként, csak néhány funkciót ismer, azokat használja. A gyerek viszont ‘szakértőként’ szinte minden funkciót használ, lényegesen több időt töltve a felületeken a szülőknél. Mindehhez hozzájön, hogy a közösségi felületek gyakran bővülnek új funkciókkal, új ismerkedési, tartalommegosztási lehetőségekkel. A gyerekek ezeket azonnal, minden különösebb gond nélkül használatba veszik, míg a szülők még csak nem is tudnak ezekről akár több hónapon keresztül.

#2 TÉVHIT: Jótanácsokkal, tippekkel, informatív weboldalakkal formálhatjuk a gyerekeket

Egy 12-16 éves gyerek a valóságban el sem olvassa az ilyen tartalmakat. Ha pedig a szülő leül vele kötelező beszélgetésre akkor végighallgatja azt majd pedig elmeséli a barátainak, kortársainak, hogy megint papoltak neki a szülei valamiről, amiről fogalmuk sincs. Ha nem belülről jön a késztetés/motiváció akkor egy tinit nem lehet passzív információkkal hatékonyan formálni, terelgetni.

#3 TÉVHIT: Nyitott kapuk döngetése: Ne jelöljd vissza kislányom, ha nem ismered!

A legtöbb hasznos tipp, javaslat a biztonságos netezésre a gyerekeknek nyitott kapuk döngetése. Az ismeretlenek letiltásán, nem visszajelölésén már régen túl vannak, ezt természetes önvédelmi reflexből a legtöbben alapból tudják és akár naponta alkalmazzák facebookon, instagramon. A tényleges problémáikat, dilemmáikat, kérdéseiket nem ismerjük.

#4 TÉVHIT: Személyes adataikat nem adják meg gyerekeink

Ha közvetlenül valaki elkéri adataikat valóban nem adják meg azokat, itt is működik a természetes védelmi/önvédelmi ösztönük. Azonban számos telefonos applikáció, közösségi alkalmazás regisztrációja során egy csomó adatot kell megadni, amit aztán elraktároz, tárol a rendszer és jó esetben csak vásárlási ajánlatokkal találják meg célirányosan a gyereket. De az is előfordul, hogy egy több milliós felhasználói adatbázissal rendelkező alkalmazást (Musically) megvásárol egy másik cég, átnevezi (Tik-Tok) és ezáltal máris náluk landolnak a gyerek személyes adatai. Ugyanilyen veszélyesek az új appok amiket a gyerek letölt és a használatuk regisztrációhoz kötött. Az ártó, adatgyűjtő szándékkal fejlesztett alkalmazásokat az appstore sem tudja kiszűrni.

#5 TÉVHIT: A gyerek hozzánk fordul ha bármi gondja lesz

Miért tenné? A legtöbb szülő a saját gyerekét kéri meg az okostelefonján a legegyszerűbb, legalapvetőbb beállításoknak a megtételére, olyanokra ami tényleg nem igényel semmi tapasztalatot, szaktudást, csupán némi technológiai affinitást és időt. Ezek után nem meglepő, hogy összetettebb, a közösségi médiában felmerülő problémákkal a szülő lesz a legutolsó akihez a gyerek fordul, hiszen ha egy csengőhangot nem tud a telefonján beállítani, akkor hogyan tudna a legújabb Instagram funkció használatában tanácsot adni.

Irán: Itt a 3. világháború?

Kedden Magyarország felett is vadászgépek húztak el Olaszország irányába. Az USA mozgosít, mert az iráni katonai vezető meggyilkolását Irán meg fogja torolni. Itt a 3. világháború? Tegnap beszélgettem egy exkatona angol ismerősömmel, aki több évet szolgált a Közel-Keleten, többnyire Irakban az Egyesült Királyság hadseregének kötelékében. Megkértem ossza meg a gondolatait a Szulejmani meggyilkolásával előállt helyzetről, miért most történt mindez, mire lehet számítani ha katonai, hadászati szemszögből vizsgáljuk a helyzetet. Alábbiakban a beszélgetés összefoglalója.

Kicsit a háttérről.

A 80-as évekbeli Irak-Iráni háború vége óta Szulejmani legtöbb aktivitása a régió egészére irányult. Gyakorlatilag a Közel-Keleten mindenhol jelen volt, tanácsokkal látta el a Hamaszt és a Hezbollah-ot Libanonban, a Siíta miliciákat Irakban, Szíriában és Afganisztánban. A kilövésének egyik közvetlen oka volt, hogy Irán látta el az iraki felkelőket EFP-kel (modern útszéli pokolgépekkel) aminek következtében Irakban minden 6. amerikai katona haláláért (összesen 603) közvetlenül Irán tehető felelőssé. Nagyjából ez az arány volt igaz az angol katonákra is, sőt talán még ennél is nagyobb, mivel a siíta miliciák aktívabb tevékenységet folytattak Baszraban, ahol az angol katonák bázisa is volt. 

De miért pont most iktatták ki Szulejmanit? 

A kiiktatásának valódi oka, a mostani időzítése a miliciák múlt heti Irán támogatásával végrehajtott, bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadásával magyarázható. Ha visszatekintünk a legutóbbi amerikai választásokra Clinton vereségének egyik oka az volt, hogy a 2012-es Bengázi krízist rosszul kezelte: az amerikai nagykövetség ellen elkövetett támadás során megsérült a nagykövet és 2 CIA ügynök életét vesztette. Trumpnak bevillanhatott ez az eset, különösen annak fényében, hogy hamarosan itt vannak az újabb választások az Egyesült Államokban. 

Szóval akkor hol is tartunk most?

Legelőször is hagyjuk egészen nyugodtan figyelmen kívül a 3. világháborúval riogatókat. Annak ellenére, hogy 2019 decemberében Irán közös hadgyakorlatot tartott Oroszországgal és Kínával ez nem jelenti azt, hogy Iránt támogatnák egy háborúban az Egyesült Államok ellen. Csak gondoljunk bele abba, hogy Kínának nem csak Iránnal, de a halálos ellenségének tekinthető Szaud-Arábiával is van partnerségi megállapodása. Irán erős szereplő a közel-keleti régióban, de nem szuperhatalom. A vezetése tisztában van egy amerika ellen indítandó esetleges háború súlyos következményeivel. Más szemszögből is megvilágítva a helyzetet: amerika védelmi kiadásai nagyobbak, mint a teljes iráni GDP. Egy esetleges háború nagyon jó indok lenne az amerikaiaknak a teljes iráni nukleáris infrastruktúra megsemmisítésére. 

Szóval mi lesz nagy valószínűséggel az irániak válasza?

A hormuzi szoroson keresztül támadásokat intézhetnek az olajvezetékek ellen, zavart okozva ezáltal az olajszállításban. Amerikai katonai bázisokat támadhatnak a régióban, ami tegnap már meg is történt. Továbbá átfogó kiber támadást intézhetnek amerika és más támogató országok ellen. Terrorcselekményekre és célzott merényletekre is lehet számítani, amelyeket nem feltétlenül fognak elismerni/felvállalni. 

Újkori terrorizmus avagy Európa jövője

A napokban egy érdekes cikket olvastam a terrorizmusról, mint jelenségről egy külföldi biztonságpolitikával, nemzetbiztonsággal foglalkozó hírportálon. Pontosabban annak régi és új definiciójáról, vagyis arról, miként változik meg a terrorcselekmények elkövetése, módszertana és ez milyen következményekkel jár majd az európai országok és az ott élő emberek, családok számára. Vagyis többmillió mit sem sejtő civilre, nyugat-európai országokban élő, vagy a régiónkból oda utazó családtagjaikra, gyerekeikre, ismerőseikre, rokonaikra. A cikk célja nem a rettegés- és félelemkeltés volt – ahogy nekem sem – sokkal inkább az egyfajta boldogság-kómában tartott európai embereknél a vészharang megkongatása, hátha végre felébrednek és lépéseket tesznek a biztonságosabb mindennapok felé.

MIVEL ÁLLUNK SZEMBEN?

Sokszáz definíció létezik a terrorizmusnak, mint fogalomnak az elmagyarázásra, kisebb eltérésekkel. Viszont alapjaiban mindegyik megegyezik néhány dologban:

  • a terrosrista szervezet élén egy jól ismert terrorista vezér áll
  • a terrorista szervezet hierarchikus felépítésű
  • aktív és alvó sejtekből áll a szervezet, amit a vezetés a megfelelő időben parancsszóra indít “küldetésre”

Ezt még egy átlag hétköznapi ember is érti, ismeri, hiszen számtalan hollywoodi mozifilm dolgozta fel ezt a fajta terrorista hadviselést, több kevesebb hitelességgel. Vagyis az emberek többsége képben van, a hatóságok, a nemzetbiztonság még inkább, mindenki akinek kell. Pohár bor, nem kell hülyeségeken izgulni, mindig mindenki pánikot akar kelteni, tök biztonságban vagyunk. Vagy mégsem?

A cikkben úgy fogalmaznak manifestum terrorizmus, vagyis egy közösségi konszenzus, viselkedés alapján kialakult ideológia, ami egy leírt kiáltványon, kinyilatkoztatáson keresztül terjed az internetes fórumok, közösségi platformok segítségével. Az erős ideológiák fennmaradnak a gyengék eltűnnek és emberek millióihoz jutnak el.
És akkor el is jutottunk ahhoz a ponthoz, ahol feltehetjük a kérdést, mindez miért is változtat a terrorizmus eddig ismert jellegén? Mi ebben az újdonság? Nézzük.

  1. Amennyiben egy terrorista eszme életben tartásához elég egy kiáltvány és az internet, mint közvetítő közeg akkor nem lesz szükség terrorista csoportokra, sejtekre, hierarchikus szervezetre, de ISIS típusú propagandára, toborzásra és radikalizálásra sem. Mindez azt jelenti, hogy nem lesz kit felderíteni, megtámadni és semlegesíteni a hatóságoknak/nemzetbiztonságnak, ráadásul az internetes fórumokon és közösségi oldalakon háborítatlanul terjedhetnek a szélsőséges eszmék, egyfajta amőbaként folyamatosan változva, idomulva az éppen aktuális körülményekhez és társadalmi helyzetekhez.
  2. A ‘régi’ terroszervezetek toborozták tagjaikat, csak az csatlakozhatott aki a kiválasztási kritériumoknak megfelelt. Elsősorban a radikalizálható, magasabb képzettségű, intelligensebb tagokat keresték, mert a beszervezést követően hatékonyabbnak bizonyultak a küldetések előkészítésében, végrehajtásban. Az újkori terrorizmusban nincs többé szervezet, vezetőség akik kiválasztják az újonnan csatlakozó tagokat. Elég ha valaki érzelmileg azonosul az adott eszmével annak kiáltványával, manifesztumával és már benne is van a “csapatban”. Sokszorosára nőhet így a csatlakozók száma és bárki beléphet, nem lesz senkinek kontrollja felette. Magányos farkasok serege.

MIKOR ÉR EURÓPÁBA

Egybehangzó vélemények szerint már itt van Európában, egyenlőre embrionális fázisban. Nem csak az irodalom, vallási eszmék, kulturális prefenciák hívhatnak életre egy-egy terrorista eszmét, a nemrégiben bemutatott JOKER film kapcsán például az FBI amerikában kiadott egy figyelmeztető brosurat, amiben felhívja a lakosság figyelmét a várható “bohócos” támadásokra.

Ha jól belegondolunk mindez azt jelenti, egyszerre sok egymástól független eszme ütheti fel a fejét, sok megfoghatatlan magányos farkas sereggel. Ezek minden bizonnyal egymással is harcolnak majd, de terjeszteni is fogják az igét. Kik békésebb, kik pedig erőszakosabb terrorista eszközökkel. Az biztos hogy a civilek és a lakosság célkeresztbe kerülése elkerülhetetlen.

A kérdés tehát nem az mit teszünk ez a manifesztum terrorizmus ellen mi átlagemberek, családapák, családanyák, hanem inkább az, hogyan készülünk fel rá, milyen óv- és biztonsági intézkedéseket teszünk családunk biztonsága érdekében. Hogy ne válljunk áldozatává. Vajon felismerjük-e, hogy a legrosszabb akár velünk is megtörténhet.

KÉSELÉSEK MARGÓJÁRA

A tegnapi napon Londonban és Hágában történt késelések mellett nem lehet sajnos egy-két híradás után továbblépni. Nem lehet, mert az Európában évekkel ezelőttig szinte ismeretlen késes támadások, az elmúlt időszakban kezdenek a statisztikákban vezető helyre kerülni. Vagyis csak kerülnének, ha a legtöbb európai ország nem abban látná a megoldást, hogy nem beszélünk róla, nem fújjuk fel és akkor nem is fáj. Nincs itt semmi látnivaló.

PEDIG NAGYON IS VAN. Mert Londonban két ember meghalt és most mindenki fellélegezhet aki ezt olvassa, hogy nem ő sétált éppen gyanútlanul a London Bridge-en ahol egy elitélt és próbaidőre bocsátott terrorista éppen egyetemistáknak tartott volna előadást a Fishmorgan’s Hall-ban arról, miként tért jó útra. Vajon kinek meddig tarta a szerencséje? A felállított beton tankcsapdák megakadályozzák, hogy bárki az adventi vásárokban a tömegbe hajtson, de a ruházatban, kabátokban elrejtett késeket nem.

És a probléma gyökere itt van. Az európai országokban letelepedő migránsok – függetlenül attól, hogy menekültek, vagy gazdasági bevándorlók – magukkal hoznak egy olyan problémamegoldási kultúrát, amiben a késnek főszerepe van. Különösen ha egy ország, kontinens nincs rá felkészülve. Míg Európában leginkább akkor fognak kést a kezükbe az emberek, amikor konyhájukban feldolgozzák az argentin steak-et, az iszlám többségű országokban a kés a gyerekortól szerves része az életnek. Azzal nőnek fel. És ezt minél később ismerjük fel annál nagyobb bajban leszünk. London, Hága, Párizs mind az európai kultúra, a történelmünk része. Ahova sokat utazunk családostul. A gyermekeink kiváncsiak a londoni Tower Bridge-re, a párizsi Eiffel Toronyra. Hiába vannak itthon biztonságban, bárki jószívvel elengedné gyermekeit egy európai utazásra bízva abban, hogy velünk ugysem történik semmi? Csak a média túltolja az egészet, elszigetelt esetek. Akinek a családját érinti, annak nem elszigetelt. De akkor már késő.

És mindezt azért fontos leírni a biztonság szempontjából, mert ha egy alapvetően az erőszakos kultúrális közegben élő ember átköltözik Európába és számára a világon a legtermészetesebb, hogy ott hordja kedvenc kését a ruhája alatt, akkor ki mondhatja magát biztonságban? Egy átlag európai család nemhogy megvédeni nem tudja magát egy késes támadás során, de még csak erőfeszítéseket, megelőző lépéseket sem tesz annak elkerülésére, mert nem érzi a veszélyt, hiszen elszigetelt esetek vannak csak és minden rossz mással történik. Struccpolitika.

Aki képzésen, tréningen, katonaságnál, bárhol “dolgozott” már késes technikákkal az pontosan érti miről beszélek. Nem a hollywodi filmek késharcairól, látványos jeleneteiről, ahol 10 késsel támadót is könnyen legyőz a főhős és még pár jó poénra is futja közben. Ez csak film, a valósághoz az égvilágon semmi köze.

Ha késsel támadnak ránk akkor nem védekezésről, hanem túlélésről és sérülés minimalizálásról beszélünk. Váratlan támadás, magas stresszhelyzet, másodpercek. Képzés, tréning nélkül 10 emberből 9 lefagyással, vagy egyfajta pánikreakcióval fog találkozni ha késsel támadnak rá, mert sem technikaliag – de ami még sokkal fontosabb – sem mentálisan nincs rá felkészülve. Innentől a szerencséjében bízhat csak. Londonban 2 áldozatnak nem volt szerencséje! És sajnos a családjának sem.

Lehet pánikkeltéssel megbélyegezni mindenkit, aki tendenciát lát az ilyen támadásokban, szönyeg alá söpörni a problémát, bizni a szeretet erejében ami mindenkit jóságos emberré változtat. De a régi mondás ma is igaz: Békében kell készülni a háborúra! De legalábbis most van itt az ideje, hogy családunkat, gyermekeinket elkezdjük felkészíteni és megtegyük a szükséges elővigyázatossági intézkedéseket. Ez a mai naptól is hónapok, évek. Nem rettegni kell a mindennapoktól, hanem egyfajta tudatos, biztonságot szem előtt tartó mentalitást behozni a család mindennapjaiba. Fel kell ruháznunk a családunkat hatékony önvédelmi képességekkel. A testőr mentalitásával.

K.I.S.S. – ami egyszerű működik

Sok év küzdősport és harcművészet tanulásával eltöltött év után jutottam el a közelharc, önvédelem és testőrképzés világába. Az első és talán legfontosabb dolog amit megtanultam: valós élethelyzetben, például egy testőrök által védett személy elleni támadásnál, vagy akár egy sima utcai konfrontációnál el lehet felejteni a bonyolult, látványos technikákat.

Minden éles támadás egy nagyfokú stresszhelyzetet idéz elő, aminek hatására a reakcióképességünk jelentős mértékben csökken. Egy ilyen szituációban csak a legegyszerűbb technikákat, hárításokat, ütéseket, rugásokat leszünk képesek megcsinálni. Azokat is akkor ha előtte készségszintre edzettük a teremben, vagyis második reflexként, automatikusan jön a védekezés, vagy ellentámadás technikája.

Ez a K.I.S.S. koncepció, vagyis önvédelmi helyzetben a Keep It Simple and Savage. Szabad fordításban ezt jelenti: Csináld Egyszerűen és Határozott/Elementáris erővel.

Egyszerűen ez működik, minden más marketing. Az “így ütöm majd meg” és “így rugom fejbe” elhatározásokat – amelyek nagyrészt a minden valóságalapot nélkülöző Hollywood-i filmekből táplálkoznak – jó mélyen el kell rakni a fiókba. Nem fog működni. Soha. Sőt aki az 1 hónap alatt elsajátított, 10 titkos szuperhatékony, mindenre jó önvédelmi technikájával bátran harcrakész egy éles helyzetben, jó esetben meglepődik, rossz esetben a kórházban köt ki.

Amit az edzőteremben edzel (amennyiben egyáltalán edzel) az fog eljönni éles helyzetben is, csak 100-szorosan nehezítve, a stresszhelyzet miatt. Ne feledd: ha egy technikát 3x ismételsz el a (nem)tudásod az ellenfelednek kedvez, ha viszont 3000x ismételed el, a tudás készségszinten, megkérdőjelezhetetlenűl a tiéd.

Kossuth Rádió – Napközben

A Kossuth Rádió összeállított egy rövid anyagot az első hévízi fókuszcsoportos önvédelmi szemináriumról, amit aztán az Október 25-i Napközben című műsorban adtak le, közvetlen a programmal kapcsolatos beszélgetésünk előtt. 🎤👍🎧😎

A beszélgetés a szemináriumon résztvevő gyerekekkel, illetve a Napközben műsorában elhangzott interjú a lenti linkre kattintva, 10:34-től visszahallgatható.

https://mediaklikk.hu/radio-lejatszo-kossuth/?date=2019-10-25_09-15-00&enddate=2019-10-25_11-10-00&ch=mr1&fbclid=IwAR1wVMNcw-3GQql7DvtgYKxVzR59yotAEoU93li5geFHd6nHTSacAt1SlNA