Forró téma a közösségi média veszélyei, különösen ha valakinek 12-16 éves korban van a gyermeke. Leginkább ez az az életkor, amikor elkezd igazán kinyílni a világ számukra, új barátok, új élmények semmihez nem hasonlítható ingerek. A szabadság érzése. De ez az a kor is amikor egy tini gyerek a lehető legjobban befolyásolható, ‘csakazért’ is, dacból cselekszik, mindenkinél mindent jobban tud. Ha ezt a két dolgot összerakjuk akkor nem túlzás azt állítani hogy gyermekünk ebben az életciklusban van a legnagyobb veszélynek kitéve a közösségi média oldalakon, platformokon.

A jelenlegi kampányok, felvilágosító programok számos dolgot rossz oldalról fognak meg amikor erről a témáról esik szó. Ime itt van 5 gyakori tévhit, zsákutca, ami közel sem a teljes lista ugyan, de arra nagyon is jó, hogy érzékeltesse milyen irányba kellene elindulni.

#1 TÉVHIT: Tudjuk mit csinálnak gyerekeink a közösségi oldalakon.

NAGYON NEM TUDJUK! Van egy elképzelése minden szülőnek arról mit csinál a gyerek a közösségi oldalakon, ami elsősorban a szülő ez irányú tapasztalataiból indul ki. Feltételezi, hogy a nála és a gyereknél is telepített alkalmazásokat ugyanúgy használják. A valóságban sajnos ez nem így van. A szülő általában egyfajta kezdő/alap felhasználóként, csak néhány funkciót ismer, azokat használja. A gyerek viszont ‘szakértőként’ szinte minden funkciót használ, lényegesen több időt töltve a felületeken a szülőknél. Mindehhez hozzájön, hogy a közösségi felületek gyakran bővülnek új funkciókkal, új ismerkedési, tartalommegosztási lehetőségekkel. A gyerekek ezeket azonnal, minden különösebb gond nélkül használatba veszik, míg a szülők még csak nem is tudnak ezekről akár több hónapon keresztül.

#2 TÉVHIT: Jótanácsokkal, tippekkel, informatív weboldalakkal formálhatjuk a gyerekeket

Egy 12-16 éves gyerek a valóságban el sem olvassa az ilyen tartalmakat. Ha pedig a szülő leül vele kötelező beszélgetésre akkor végighallgatja azt majd pedig elmeséli a barátainak, kortársainak, hogy megint papoltak neki a szülei valamiről, amiről fogalmuk sincs. Ha nem belülről jön a késztetés/motiváció akkor egy tinit nem lehet passzív információkkal hatékonyan formálni, terelgetni.

#3 TÉVHIT: Nyitott kapuk döngetése: Ne jelöljd vissza kislányom, ha nem ismered!

A legtöbb hasznos tipp, javaslat a biztonságos netezésre a gyerekeknek nyitott kapuk döngetése. Az ismeretlenek letiltásán, nem visszajelölésén már régen túl vannak, ezt természetes önvédelmi reflexből a legtöbben alapból tudják és akár naponta alkalmazzák facebookon, instagramon. A tényleges problémáikat, dilemmáikat, kérdéseiket nem ismerjük.

#4 TÉVHIT: Személyes adataikat nem adják meg gyerekeink

Ha közvetlenül valaki elkéri adataikat valóban nem adják meg azokat, itt is működik a természetes védelmi/önvédelmi ösztönük. Azonban számos telefonos applikáció, közösségi alkalmazás regisztrációja során egy csomó adatot kell megadni, amit aztán elraktároz, tárol a rendszer és jó esetben csak vásárlási ajánlatokkal találják meg célirányosan a gyereket. De az is előfordul, hogy egy több milliós felhasználói adatbázissal rendelkező alkalmazást (Musically) megvásárol egy másik cég, átnevezi (Tik-Tok) és ezáltal máris náluk landolnak a gyerek személyes adatai. Ugyanilyen veszélyesek az új appok amiket a gyerek letölt és a használatuk regisztrációhoz kötött. Az ártó, adatgyűjtő szándékkal fejlesztett alkalmazásokat az appstore sem tudja kiszűrni.

#5 TÉVHIT: A gyerek hozzánk fordul ha bármi gondja lesz

Miért tenné? A legtöbb szülő a saját gyerekét kéri meg az okostelefonján a legegyszerűbb, legalapvetőbb beállításoknak a megtételére, olyanokra ami tényleg nem igényel semmi tapasztalatot, szaktudást, csupán némi technológiai affinitást és időt. Ezek után nem meglepő, hogy összetettebb, a közösségi médiában felmerülő problémákkal a szülő lesz a legutolsó akihez a gyerek fordul, hiszen ha egy csengőhangot nem tud a telefonján beállítani, akkor hogyan tudna a legújabb Instagram funkció használatában tanácsot adni.