Online zaklatás számokban

A közösségi média tinédzserekre leselkedő veszélyei kapcsán szemezgessünk kicsit a legkülönbözőbb felmérések, kutatások, statisztikai számok között. Elsősorban a statista.com, nobullying.com, dosomething.org, illetve az Unicef statisztikáit néztük meg és válogattunk a teljesség igénye nélkül. Közelebb visz a megértéshez és talán majd a megoldásokhoz is idővel.


A közösségi médiában a legveszélyeztetetebb korosztály a 12-17 év közötti fiatalok.


Az online zaklatással, megfélemlítéssel kapcsolatban a társadalom hány százalékának vannak ismeretei, mennyire tudatosan viszonyulnak a témához:

  • Magyarország: 81%
  • UK: 71%
  • Franciaország: 50%

A gyerekek 50%-a sohasem mondja el szüleinek, ha zaklatás érte valamelyik közösségi platformon.


Fiatalok 80%-a szerint az online zaklatást, megfélemlítést sokkal könnyebb megúszni, mint a valós életbeli zaklatást.


10-ből 9 fiatal ha online zaklatást, megfélemlítést szenved el egyszerűen ignorálja azt.


A Fiatalok körében a kedvenc közösségi platformok:

  • Instagram: 71%
  • Snapchat: 68%

A 12-17 éves fiatalok 80%-a rendelkezik saját okostelefonnal és legalább 2 közösségi platformot használ.


Az online zaklatás, megfélemlítés leggyakoribb pszichés következményei:

  • Tehetetlenség érzése: 66%
  • Alvászavarok: 63%
  • Önbizalom csökkenése: 61%

Online zaklatás, megfélemlítés előfordulása a különböző közösségi platformokon:

  • Instagram: 42%
  • Facebook: 37%
  • Snapchat: 31%

KARC FM – portrébeszélgetés

Mai napon a Karc FM rádióban voltam 45 perces portré beszélgetésen, az önvédelmi programról és eddigi életutamról, gyerekkoról, motivációról.

Köszönöm a Karc FM-nek az inspiráló 45 percet és a lehetőséget, hogy minél több emberhez eljusson ennek az egyedülálló programnak a híre.

A beszélgetés itt hallgatható vissza, annak akinek van rá 45 perce. 🙂

https://karcfm.hu/archiv/karcolat-2019-09-24-1300-1400/

Program a családok biztonságáért

A testőrképzés szakmai alapjaira épülő, új komplex önvédelmi programot indítok hamarosan magyar családok számára. Egy rendkívül izgalmas időszak következik. Saját erőből, saját kútfőből, számos külföldi hagyományos és elearning alapú képzést elvégezve, pszichológiai és anatómiai szakmai anyagokat áttanulmányozva jutottam el oda, hogy idén ősszel el tudom indítani ezt a véleményem szerint hiánypotló és teljesen egyedülálló programot. Célja elsősorban a családok és a családok tagjainak mindennapi életét biztonságosabbá tenni. Régóta dolgozom már a szakmai alapokon és a tréning metodika felépítésén is. Ősszel és jövő év elején már több előadás/workshop alapú modul is elérhető lesz, részletesebb infókkal 1-2 héten belül jövök.
Addig is minden infó a mai napon kiadott sajtóközleményben. 🙂

—————————————————————————-
SAJTÓKÖZLEMÉNY

BUDAPEST, 2019.09.17. – A hivatásos testőrképzés szakmai alapjaira épülő program nem csupán tartalmában, de oktatási módszertanában is teljesen újnak számít.  Ez az első alkalom, hogy egy ilyen összetett önvédelmi program elérhetővé válik a civil szférában, családok, átlagemberek számára. A képzés a támadások pszichológiai, jogi, egészségügyi és fizikai jellmezőinek a hatékony elsajátításra épül. Célja a magyar családok olyan használható, komplex önvédelmi tudással történő felruházása, amiáltal a szülők és a gyerekek is biztonságosabban élhetnek a mindennapokban. A program kiemelt figyelmet fordít a tinik biztonságos közösségi média használatára, egy speciális készségeket fejlesztő tréning által. 

“Sokak fejében még mindig él az a tévhit, hogy az önvédelem az egy utcai támadásra adott fizikai válasz, vagyis bunyó. A valóság azonban az, hogy ez egy kis része csupán az önvédelemnek, amire legtöbbször sor sem kerül megfelelő előkészületek, képzések és biztonsági intézkedések mellett. A hivatásos testőrképzés pont egy ilyen komplex programot ölel fel, ezt tesszük most testreszabva a családok számára elérhetővé.” – Mondta el Pöltl Ákos a program alapítója és szakmai vezetője.

A program moduláris felépítésével, a testőrképzéshez hasonlóan több fontos területet is átölel: közösségi médiában való védekezés, a támadások/fenyegetések által kiváltott stresszhelyzetek pszichológiai háttere, taktikai küzdelem, család mindennapjainak biztonsági tervezése, alapvető anatómiai és elsősegély ismeretek, jogos önvédelem vagy éppen a taktikai autóvezetés. A program szakmai részének kidolgozása általános iskolák részvételével, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának együttműködő támogatásával történik. Az egyik kiemelt terület a gyerekek védelme, ezen belül is a közösségi médiában történő támadások elleni védekezés. Az első e-learning és workshop jellegű képzések 2020 év elején indulnak. 

“A közösségi média pont az a terület amire a gyerekek és a szülök közötti óriási tudásszakadék miatt a lehető legkevesebb rálátása, ezáltal kontrollja van a szülőnek. Fogalmunk sincs mit csinál, kivel beszélget és legfőbbképen kivel, milyen módon ismerkedik a gyerek viber, snapchat, messenger csoportokban. A szürőszoftverek, a gyerekkel való beszélgetés a biztonságról, a jelszavának az elkérése, ismerősnek jelölése nem működik, mert nem életszerű, hogy ott állunk a gyerek mellett 24 órában, ráadásul minél jobban kontrollálni akarjuk, annál kevésbé tudjuk mit csinál a közösségi platformokon, mert számos lehetősége lesz a barátokon, osztálytársakon keresztül, a szülő tudta nélkül ezt megtenni. Az egyetlen hatékony dolog amit ilyenkor tehetünk, hogy egy tréning segítségével megtanítjuk a gyereket a vészhelyzetek felismerésére, a megfelelő reakcióra és segítségkérésre, hogy nagyobb biztonságban tudhassuk a virtuális világban. – mondta el Pöltl Ákos a közösségi média biztonsági tréning kapcsán.

A program összes modulja 2020 tavaszától lesz elérhető addig folyamatosan kerülnek bevezetésre. A testőrképzés metodikáját követő felépítés és szakmai tartalom mellett az oktatási módszertan is különleges lesz. Sokan tudják hogy a katonaságtól jönnek a legújabb technikai vívmányok, azt viszont már kevesebben, hogy az elit osztagos kiképzés pedig a legújabb és leghatékonyabb oktatási módszertanokkal dolgozik. Az egyszerűséget, hatékonyságot és a tudás lehető legrövidebb időn belül történő készség szintre emelését szem előtt tartva.

Modern kori szatír

Mutogatás helyett ismerősnek jelölés

Az internet és legfőbbképpen a közösségi média platformok, a különböző üzenetküldő alkalmazások tinédzserek és fiatalok körében történt széles körű elterjedésével, a rájuk leselkedő veszélyek is megsokasodtak. Sokaknak nem mondok ezzel újat: az internet világában az arctalan, mahinált/hamis profilokkal történő ismerkedés nagyon sok veszélyt rejt magában, különösen, ha valaki nem foglalkozik ezekkel, vagy úgy gondolja, hogy vele úgysem történik meg. Az a rossz hírem, hogy észre sem vesszük amikor megtörténik, különösen tini gyerekünk nem, aki bizalommal, érdeklődéssel tekint naivan erre az új világra.

ANNO és most

Az este, parkokban, kivilágítatlan, kietlen helyeken támadó szatírt 2 alapelv betartásával könnyen ki lehetett kerülni anno:

  1. Ha nem feltétlenül életbevágó, sötétedés után kerüljük az ilyen veszélyes, félreeső helyeket, válasszunk forgalmasabb, kivilágított részeket, még akkor is ha hosszabb az útunk hazáig.
  2. Ha mindenáron ezeken a fokozottan veszélyes helyeken kell este átmennünk, akkor ne menjünk egyedül és fokozott éberséggel közlekedjünk.

Mindez a közösségi média térhódításával megváltozott, itt vannak a modern kori, chatelő, arctalan szatírok. Gyerekeink nem csupán több veszélynek vannak kitéve, de míg anno tudtuk mikor hol van a gyerek, mit csinál és kivel, ma erről a virtuális világban már fogalmunk sincsen. És ez nagy baj. A gyerek önmagára van utalva és az ilyen “online ragadozó” elleni támadás ellen legtöbb esetben teljesen védtelen is. 

A gyermekünk közvetlen barátait, osztálytársait, ismerőseit akikkel edzésre, születésnapokra jár ismerjük, mert ragaszkodunk hozzá, hogy akivel időt tölt bemutassa nekünk. Tesszük ezt azért, hogy lássuk kivel barátkozik, nem került-e rossz társaságba, biztonságban van-e.

“A virtuális világban, az olyan közösségi üzenetküldő alkalmazásokban, mint a messenger, viber, whatsapp, snaptchat viszont fogalmunk sincs milyen csoportokban kivel mit beszél, kivel hogyan ismerkedik gyermekünk. A virtuális világban még inkább igaz a mondás: messziről jött ember azt mond amit akar, ugyanis ott mindenkire igaz, hogy messziről jött. “

Az ismerkedés metodikája

A való életben általában úgy ismerkedünk, hogy bemutatnak valakit nekünk, közös programok, közös érdeklődési kör, többször találkozunk, tudjuk honnan jött az újdonsült barát, van egyfajta természetes kontrollunk a kapcsolat alakulása felett. A virtuális világban azonban az olyan személyes benyomások, mint a viselkedés, metakommunikáció, kinézet, beszéd nem tettenérhetők, vagyis egy viber csoportban az ismerősöm ismerőse könnyedén az én ismerősöm lesz. Úgy, hogy egyszer sem találkoztam vele, mégis a csoportban való beszélgetés, sztorizgatás, poénkodás, közös téma miatt jóbarátok lehetünk. Csak éppen azt nem tudjuk valójában ki ül a másik gép mögött.

Nem elég elvekről, biztonságról beszélni a gyerekkel, képezni kell magunkat, hogy hatékony működő módszerekkel, eszközökkel vértezhessük fel őt, amelyekkel tényleges meg tudja védeni magát a virtuális világban bekövetkező támadásoktól. Mert aki a gyerekünkre hajt, fel lesz szerelkezve a teljes virtuális és pszichológiai eszköztárral, mérlegelésre nincs idő, ha felkészülten várja a gyerek az ilyen helyzeteket, akkor fel is fogja ismerni azokat és a megfelelő reakcióval győztesen kerül ki belőlük. És akkor a barátai a közvetlen környezete is köszönetet mondhat majd neki…

Családom biztonsága

3 egyszerű, rendkívül fontos alapelv a mindennapokra

Egy család biztonsága elsősorban nem attól függ, hogy a családból hányan űznek küzdősportokat, hanem sokkal inkább attól, mennyire tudatosan gondolkodnak a biztonságukról, milyen alapelvek szerint építik azt és végül napi szinten ez milyen elvekben, megelőző intézkedésekben valósul meg.

Legyen szó utazásról, otthon töltött időről, vagy éppen valami szórakozóhelyen történő lazításról 3 egyszerű alapelvet betartva a család bármely tagja lényegesen nagyobb biztonságban érezheti magát:

1. A család minden tagja a saját biztonságáért felelős

Ne várjuk, hogy majd a biztonsági őr, a bulizós csapat fiú tagjai, vagy a közelben lévő szemtanúk megvédenek. Pont annyira képes mindenki megvédeni magát, amennyi erőfeszítést tett a nem várt támadások, zaklatások elhárítására, az ezekre történő előzetes felkészülésre. Se többet, se kevesebbet. Nincs varázspirula, amit ilyen helyzetben beveszünk és onnantól meg van oldva a helyzet. 

Egy jól ismert személyvédelmi (testőr) alapelv szerint: ha valakit a védelme érdekében egy teljesen lezárt bányába viszünk, napi 24 órában ott dolgozik és él a családjával, akkor 75% az esély, hogy meg tudjuk őket védeni. Tökéletes biztonság nem létezik, csak felkészültség és saját magunk és családunk iránti felelősség.

2. A veszély eshetősége határozza meg, hogy egy család, a család tagjaira nézve milyen a mindennapjait befolyásoló elővigyázatossági intézkedéseket hoz

Fel kell mérni, össze kell gyűjteni és tudatosítani kell magunkban a lakókörnyezetünkben fellelhető veszélyeket, problémaforrásokat, nem várt eshetőségeket. Rendőrségi bűnözési statisztikák, rossznevű vendéglátó- és szórakozóhelyek, kerülendő környékek, lakónegyedek. Már egy olyan egyszerű napi rutin bevezetése, amivel iskolába menet kikerüli a gyerek ezeket a nem biztonságos helyeket, illetve a család a problémásabb környékeken található éttermeket, ezek mind nagyban hozzájárulnak a biztonságosabb mindennapokhoz. Hazainduláskor egy másik családtagnál történő telefonos bejelentkezés, 100%-osan feltöltött telefonakksi, beprogramozott gyorstárcsáz, engedélyezett GPS követés. Ezek mind mind apró, ugyanakkor nagyon fontos intézkedések, amelyek tudatosan, fegyelmezetten használva sokszorosára növelik a család tagjainak biztonságát, biztonságérzetét.

3. Folyamatos éberség a mindennapokban

Ez a legfontosabb ugyanakkor a legnehezebb alapelv. Nem elég, hogy elhatározza valaki: mostantól sokkal jobban figyel környezetére, éberebb lesz. Az éberség egy tréning által megszerezhető készség, nem pedig velünk született képesség. Ennek hiányában a figyelem előbb utóbb lankadni fog, ez csak idő kérdése. A készség szintű éberség azt jelenti, hogy tudat alatt, automatikusan, folyamatosan éber állapotban vagyunk, gyakorlatilag állandó őrségben. Ha kiraknak valakit mondjuk egy őserdőben, természetes módon éber lesz, mert az nem egy kellemes környezet, sőt ismeretlen, veszélyes közeg számára. Egy Ilyen közegben maga a helyzet “kapcsolja be” az éberséget automatikusan, de a normál városi, rutinszerű életben az éberség nem kapcsol be magától. Kell egy rendszer, egy kidolgozott metodika, hogy folyamatosan éberen tudjuk tartani magunkat.

Mi is az Önvédelem?

Mítosz vs. valóság

Az elmúlt években gombamód megszaporodtak az önvédelem jelszavával fémjelzett különböző képzéseket kínáló emberek, szervezetek, egyesületek. Mindenki hirtelen önvédelmi rendszert talált fel. Legtöbb esetben a technikai részt kihangsúlyozva és azt többszörösen túlbonyolítva. Másrészt viszont a valós önvédelmi készség megszerzéséhez szükséges komplex tudást/tréninget teljesen a működésképtelenség szintjére leegyszerűsítve. Minden közelharc és önvédelmi rendszer alapja az ismert klasszikus harcművészetek, küzdőrendszerek egyes technikái, technikai megoldásai. Más azonban az alkalmazási környezet, az alkalmazási szint. A harcművészeteket, küzdősportokat kontrollált környezetben gyakorolják, a versenyeken bírói felügyelet mellett. Az önvédelmi, katonai közelharc rendszereket viszont stresszhelyzetben, veszélyes, teljes kontrollálatlan és kiszámíthatatlan környezetben alkalmazzák. Technikai egyezés az természetes, az alkalmazási szint viszont teljesen más. Az első esetben sportmentalitásról, a másodikban túlélésről beszélünk.

Mi kell a hatékony önvédelemhez?

A hatékony önvédelem nem nem egyenlő a küzdelmi technikai ismeretekkel. Önmagában a technika egy utcai környezetben nem sokat ér. Az önvédelem képességét egy 3 lábú székhez lehetne hasonlítani: Ha csak két lába van használhatatlan, felborul.

Nézzük meg röviden mik ezek a lábak.

A 3 legfontosabb alap (láb)

1. Technikai ismeretek

Ha már ezt említettem, mint a legtöbbek által önvédelem, sőt hatékony önvédelem címszó alatt tartott oktatás, akkor nézzük meg ezt első körben. A technikai ismeretek megléte fontos eleme az önvédelemnek, gyakorlati példán talán könnyebben meg lehet érteni miért:  ha elkezdenek valakit fojtogatni, és tegyük fel, hogy 2x akkora a súlya és ereje a fojtogatónak, akkor megfelelő technikai képzés nélkül az áldozat nem fogja tudni a fojtást elhárítani, megszüntetni. Technikai tudás nélkül, teljesen hatékonytalan és hatástalan pánikreakciók jönnek csak elő. Fojtás esetében ez a technikai hiányosság végzetes is lehet.

2. Fizikai felkészültség

Hiába tudja valaki a fojtás technikáját, ha fizikai felkészültség hiányában 4-5 másodperc után kifullad, elfárad. Egy utcai támadás több percig tarthat, és nem csupán a fizikai támadás, de már a megelőző fenyegetés, stressz is rendkívül megterhelő hatású. Ha nem bírja valaki a fizikai terhelést, vagyis nincs jó kondicionális állapotban, elbukik, vagyis borul a szék.

3. Mentális felkészültség

A harmadik, de a legfontosabb eleme a hatékony önvédelemnek. Százalékosan kifejezve: 60-70%-ban a mentális felkészültség meglétén múlik képes-e valaki egy támadást elkerülni, vagy ha mégis bekövetkezik győztesen kikerülni belőle. Ha mentálisan nem felkészült valaki, akkor srtesszhelyzetben leblokkol az agya. Ha nem működik az agy, nem működnek a kezek, lábak sem, vagyis a technikai tudásunkat sutba dobhatjuk. 

Arra kell törekedni, hogy mindhárom területen felkészültek legyünk és ha olyan hirdetéssel találkozik valaki, hogy ‘a legjobb önvédelmi technikák’, akkor alaposan nézzünk mögé, mit is akarnak eladni nekünk. Ha felkészültek vagyunk ezen a 3 területen, akkor jelentősen növeltük az esélyét annak, hogy meg is tudjuk magunkat védeni ha arra kerül a sor!